Hogyan lettem Isten gyermeke?

Május 26-án Edit bizonyságtételét hallgathattuk meg, melyben elmondta, hogyan lett Jézus a személyes megváltója. (Az elhangzottaknak a kivonatát fogom közölni:)

A szüleim keresztyének, így engem is hitben neveltek. Kiskoromtól kezdve jártam bibliaórára, ahol nagyon sok történetet hallottam a Bibliából. Rendszeresen nyaraltam Tahiban, ahova nagyon szeretettem járni. Mindig volt felhívás a megtérésre (Jézus követésére). Egyik este szíven talált a kérdés: ki van az én életem középpontjában?
Jártam gyülekezetbe, de ha tehettem kihúztam magamat ez alól, és inkább otthon maradtam. De most nekem is döntenem kellett. Tudtam, hogy a szüleim hitéért Isten nekem automatikusan nem bocsát meg. Azon az estén a kérdés a szívemhez szólt: ki van az én szíven trónján? (Ki irányít? Kinek a tanácsát követem?) Megragadtam a lehetőséget, előre mentem, döntöttem. Életemet Jézusnak adtam át.

A családunkban történt valami, ami miatt egy ideig nem jártunk gyülekezetbe, de amikor ez megtört, és újra elmentünk Isten házába, ez az Ige szólt hozzám: "Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!" (Ézsaiás 43, 1.)
13 évesen bemerítkezéssel is megpecsételtem a döntésemet.
Most már látom, hogy egyáltalán nem természetes, hogy Isten gyermeke vagyok, ez KEGYELEM.
Sokkal könnyebb sodródni a többséggel, tenni azt, amit mindenki más is. Egész nap a munkahelyen vagyok, érzem ennek a szorítását.
Ha Isten gyermekei vagyunk, nem jelenti azt, hogy eltűnnek a gondok, de a kedvenc Igém mindig bátorít:
"Mert csak én tudom, mi a tervem veletek- így szól az Úr-: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek." Jeremiás 29, 11.

Átéltem én is nehézségeket az életem során:
Éppen utaztunk, amikor baleset ért bennünket. Az autó összetört, de most is csodálom, hogy mi kisebb karcolásokkal kerültünk ki a bajból.
Egy másik alkalom is az eszembe jut: 7 hónapos terhes volt édesanyám a húgommal, mikor elütötte egy autó. Igaz súlyos sérüléseket szenvedett, de a húgom sértetlenül megúszta.
Nehéz időket éltünk át, mikor édesanyám a rákkal harcolt. Jó tudni mindig:
"Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra van." (Róma 8, 28.)
Isten a nehézségekben nem hagy el. "Nem a problémáink nagyok, hanem Isten hatalmas." Ha Istent elhagynám, nem lenne hova menekülnöm.
Ha te még nem fogadtad el Jézust, akkor ezt mihamarabb megteheted. Te magad is személyesen átélheted mindazt, amiről az én bizonyságtételem is szólt.