Női alakok a Bibliában 7. (Ruth és Naomi)

1. A próbára tett asszonyok

Betlehemben, a kenyér házában elfogyott a kenyér, éhezés kezdődött. Egy asszony, Naomi a családjával, férjével és két fiával, útra kelt Moáb mezeje felé, hogy megélhetésüket biztosítsák. A fiúk moábita asszonyokat vettek feleségül. Naomi férje hamar meghalt az idegen földön. Tíz év múlva meghalt a két fia is. Naomi 3 halottját siratta. A tragédiák sora teljesen összetörte az asszonyi szívet.

Közben az éhínség véget ért Betlehemben, így hazaindult Naomi. Menyeit bátorította, hogy maradjanak Moáb földjén és menjenek újra férjhez, szüljenek gyermekeket. De Ruth, az egyik meny a következő szavakkal mutatta meg hűségét anyósa iránt. Milyen csodálatos, ahogy ennek az összetört szívű asszonynak a menye a nyomorúságában is támasza marad!

Ruth azt felelte: Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. ¹⁷Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled! ¹⁸Amikor látta, hogy minden áron vele akar menni, nem erőltette tovább. (Ruth 1. rész)

Ruth, a moábita asszony kész Naomi Istenét is követni. Milyen egység van köztük! (Bárcsak tudnánk mi menyek is ilyen szeretettel fordulni anyósaink felé!)

Közben megérkeznek a szülőfaluba, többen felismerik Naomit, és kérdezgetik:


¹⁹Így mentek együtt ketten, amíg Betlehembe nem értek. Amikor Betlehembe értek, az egész város megmozdult miattuk, és azt kérdezték: Nem Naomi ez? ²⁰Ő azt mondta nekik: Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának, mert nagyon megkeserített engem a Mindenható. ²¹Egész családommal mentem el, és kifosztottan hozott vissza az ÚR. Miért hívnátok engem Naominak, hiszen megalázott engem az ÚR, és bajba döntött a Mindenható. (Ruth 1. rész)

Egy megkeseredett, szomorú szívű asszony tért vissza. Nem tagadta meg az Urat, de teljesen megtört.

Isten megenged az életünkben, az Ő gyermekei életében is nehézségeket, próbákat.
Olvassuk el, hogyan nyilatkozott Isten népéről Mózes!


²Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR, már negyven esztendeje a pusztában, hogy megsanyargatva és próbára téve téged, megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem?  ³Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az ÚR szájából származik.  ⁴Ruhád nem szakadt le rólad, lábad sem dagadt meg ez alatt a negyven év alatt.  ⁵Megértheted ebből, hogy úgy fegyelmez téged Istened, az ÚR, ahogyan az ember fegyelmezi a fiát. (5. Mózes 8. rész)

Ebből az Igeszakaszból is láthatjuk, hogy az Úr próbára tesz, megenged nehézségeket, de végig mellettünk halad és átsegít az erőpróbáló útszakaszokon is. 

Különbséget kell tennünk az Ördög tönkre tevő, kifosztó munkája és az Úr próbatételei között. (Az elmúlt alkalommal hallhattunk az emberi méltóságától megfosztott, bohóccá tett gadarai megszállottról, akit az Ördög vasmarokkal tartott fogva.)
Akik Isten nélkül élnek, ki vannak szolgáltatva az Ellenség pusztító tevékenykedéseinek. Egyetlen célját próbálja végbe vinni az életükben: testet és lelket megölni.

A mi Urunk, ha meg is enged nehézséget, akkor is ott áll mellettünk, támogat, megerősít.

Jézus így biztat bennünket:
²⁸Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Máté evangéliuma 11. rész)

A nehézségek után Ruth és Naomi életében is eljött a fellélegzés ideje.

2. A felemelt asszonyok

⁸Ekkor azt mondta Boáz Ruthnak: Hallgass ide, leányom! Ne menj te más mezőre szedegetni, ne is menj innen máshová, hanem maradj csak a szolgáim nyomában! ⁹Legyen szemed a mezőn, ahol aratnak, és menj utánuk! Megparancsoltam a szolgáknak, hogy ne nyúljanak hozzád, és ha megszomjazol, menj az edényekhez, és igyál abból, amiből a szolgák merítenek. ¹⁰Ruth arcra borult, a földig hajolt, és ezt mondta Boáznak: Hogyan nyerhettem el jóindulatodat, hogy pártfogásodba vettél, holott én idegen vagyok?  ¹¹Boáz így válaszolt neki: Apróra elbeszélték nekem mindazt, amit anyósoddal tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat, anyádat, szülőföldedet, és hogyan jöttél el egy olyan nép közé, amelyet azelőtt nem is ismertél.  ¹²Fizessen meg tetteidért az ÚR, legyen bőséges jutalmad az ÚRtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.  ¹³Az asszony pedig ezt mondta: Milyen jóindulatú vagy hozzám, uram, hiszen megvigasztaltál engem, és szívesen beszéltél szolgálóddal, pedig én még a szolgálód sem vagyok. ¹⁴Az evés idején azt mondta neki Boáz: Jöjj közelebb, egyél kenyeret, és mártsd falatodat az ecetes lébe. Ő tehát leült az aratók mellé. Boáz pörkölt gabonával kínálta, az asszony pedig evett, jóllakott, sőt még hagyott is. ¹⁵Azután fölkelt tovább szedegetni. Boáz pedig megparancsolta szolgáinak: Hadd szedegessen a kévék között is, és ne pirongassátok! (Ruth 2. rész)

Abban az időben nem volt szociális segély, nem ismerték a dolgozó nők fogalmát sem. Egy asszony nagy nehézségekbe jutott, ha kenyérkereső férje meghalt.

Ruth ennek ellenére is talált egy jóindulatú gazdát, aki védelmébe vette és segített rajta. Isten nem hagyta magára hűséges követőit, gondot viselt csoda módon.

3. Egy kis extra, avagy ráadás

 ¹Egyszer azt mondta neki az anyósa, Naomi: Leányom, keresek én neked otthont, ahol jó dolgod lesz.  ²Nézd csak, a mi rokonunk Boáz, akinek a szolgálóival voltál, ma éjjel árpát szór a szérűn. ³Mosakodj meg, kend meg magad, vedd föl a ruhádat, és menj le a szérűre. Ne mutatkozz az előtt a férfi előtt, amíg be nem fejezte az evést és az ivást. ⁴Amikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahol lefekszik, azután menj oda, hajtsd fel a takarót a lábánál, és feküdj oda. Ő majd megmondja neked, hogy mit csinálj. ⁵Ruth azt mondta neki: Megteszem mindazt, amit mondasz. ⁶Le is ment a szérűre, és mindent úgy csinált, ahogyan az anyósa parancsolta. ⁷Boáz evett, ivott, és jól érezte magát; azután elment, lefeküdt a garmada szélén. Ekkor odalopódzott az asszony, felhajtotta lábánál a takarót, és odafeküdt. ⁸Éjféltájban a férfi fölriadt és megfordult. Akkor látta meg, hogy egy asszony fekszik a lábánál. ⁹Megkérdezte: Ki vagy te? Az így felelt: Én vagyok Ruth, a szolgálód. Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálódra, mert közeli rokon vagy te.  ¹⁰Ekkor azt mondta Boáz: Áldjon meg az ÚR, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint előbb, mivel nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.  ¹¹Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted, amit csak mondasz, hiszen mindenki tudja népem kapujában, hogy derék asszony vagy. ¹²Igaz ugyan, hogy közeli rokon vagyok, de van nálam közelebbi rokonod is.  ¹³Maradj itt ezen az éjszakán, és ha holnap az vállalja a rokoni kötelezettségét, jó, vállalja! De ha nem akarja vállalni a rokoni kötelezettséget, akkor majd én vállalom. Az élő ÚRra mondom! Feküdj hát itt reggelig! (Ruth 3. rész)

Isten valami többről is gondoskodott, mint a test táplálása, a fizikai szükségletek. Ruth bár eltemette férjét, és származását tekintve is idegen volt (moábita és nem zsidó), az újjáteremtő Isten társsal ajándékozza meg.
A közeli rokon mivel nem vállalta a rokoni kötelezettségeket (nem vette át a szántóföldet és nem vette feleségül Ruthot, hogy a család neve fennmaradjon), ezért Boázt érte az a megtiszteltetés, hogy feleségül kérhette ezt a hűséges asszonyt.

Elvette tehát Boáz Ruthot, gyermekkel is megajándékozta őket. (Óbéd) Ez a gyermek lett a későbbi Dávid király nagyapja. Nem csodálatos? Isten ezt az "idegen" asszonyt még az Ő Fia, Jézus családfájába is beoltotta. 

Bár próbára tesz az Úr, de megsegít és felemel.
Az Úr megsanyargatott és próbára tett, hogy végül is jót tegyen veled. (5. Mózes 8. rész)